Vendégszerzőnk, Orosz Katalin (Maven7, ELTE) írása.
A hivatalos média mellett napjainkban az információ terjesztésében egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi kapcsolatok, így az online közösségi média. A Twitter már több alkalommal bizonyította, hogy fontos szerepet tölt be az információ terjesztésében. Erre jó példa a T-Mobile decemberi leállása kapcsán kialakuló twitteres kommunikáció. A Twitter szervező erejét pedig jól mutatja például az Egyesült Államokban szerveződő hógolyózás. A Twitter ereje abban rejlik, hogy rövid, frappáns, informális üzenetek küldésére alkalmas, így egyfajta alternatív tájékoztató szerepe lehet. Ezt tapasztalhattuk a 2010-es magyarországi választások első fordulójában is, amikor a kampánycsend meghosszabbítása miatt hivatalos információ hiányában sokan a Twitteren értesültek az adott feldolgozottság mellett érvényes választási eredményekről.
A magyar közéletben a 2010-es országgyűlési választások kapcsán jelentős aktivitás volt megfigyelhető a Twitteren. Szerepét az első fordulóban meghosszabbított kampánycsend és a hivatalos adatok emiatt kialakuló hiánya tette még fontosabbá. Bár a válsztások második fordulójában minden menetrend szerint zajlott, ekkor is jelentős aktivitás volt tapasztalható. A választási eredmények érkezése, illetve a politikai nyilatkozatok intenzív twitteres kommunikációval jártak. Az aktív twitterező közösségben az újratvitelések által összekapcsolt twitterezők átlagos távolsága 4.76 lépés. Ez lényegében megegyezik a Twitter követési hálózatban tapasztalt átlagos távolsággal, ahol a Twitter felhasználók átlagosan 4.67 lépésre vannak egymástól.
Az újratvitelések alapján a választásokkal foglalkozó twitterező közösségben azonosítottunk olyan résztvevőket, akiknek fontos szerep juthat az üzenetek terjesztésében, valamint megkerestük azon twitterezőket, akik innovátorokként sok átvett üzenet kiindulópontjai.
Aktivitás, információ terjesztők és innovátorok
Az április 25-ei második forduló tvitjeit a Twitter keresőjével a voks10, voks2010, választás, szavazás, valasztas2010, választás2010 kulcsszavak felhasználásával szűrtük.
A választás napján létrejött tvitek nagy része az esti órákban született. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy 18 óráig nem volt jelentős aktivitás.
1. ábra: tvitek száma az idő függvényében a választás napján.
Este 18-19 óra körül azonban, ahogy közeledett a szavazás vége, lassan elkezdett nőni a tvitek száma. Az ezután keletkező tvitek témája a választási eredményekkel, illetve a pártreakciókkal kapcsolatos. Az aktivitás este 20-21 órakor érte el a maximumot, majd éjfélre lecsengett.
Az újratvitelt (retvitelt) üzenetek segítségével egy hálózatot hoztunk létre, amelyben minden csomópont egy tvitelő személy (2. ábra). A tvitelők egymás üzeneteit újratvitelhetik. Ha egy tvitelő személy átvette valaki másnak a tvitjét, akkor közöttük egy kapcsolatot definiáltunk, mégpedig úgy, hogy az irányított kapcsolat kiindulópontja az a személy, akitől átvették az üzenetet, végpontja pedig az, aki átvette az üzenetet.
2. ábra: újratvitelési hálózat. Az irányított kapcsolatok a tvit terjedés irányát mutatják az újratvitelés során. A csomópontok mérete a követők számával arányos, pirossal jelöltük a sok más twitterező üzenetét újratvitelőket, zölddel pedig azokat a csomópontokat, akik üzeneteit sokan újratvitelték.
Így az ábrán lévő nyilak az információ újratviteléssel való terjedését mutatják. Ily módon a hálózat nem egy konkrét információ terjedését mutatja, hanem az összes információátvétel egyesített térképét.
A zöld színnel jelölt felhasználóktól vesznek át a legtöbben információt újratvitelés útján (az első néhány legtöbb kimenő kapcsolattal rendelkező csomópontot ábrázoltuk zöld színnel). A pirossal jelölt két felhasználó rendelkezik a hálózatban a legtöbb bemenő kapcsolattal, tehát ők sok más üzenetet küldőtől vesznek át információt. A csomópont mérete arányos a követő twitterezők, azaz a csomóponthoz tartozó Twitter felhasználó üzeneteit olvasók számával.
A sok bemenő kapcsolattal rendelkező (piros) felhasználóknak információ gyűjtő szerepe lehet, hiszen sok különböző helyről vesznek át üzenetet. Az üzenetek terjesztésében egyaránt szerepet játszhat az újratvitelők (átvevők) száma, illetve a követők (üzenet olvasóinak) száma. Információterjesztés szempontjából fontosak lehetnek azok a twitterezők, akik sok követővel rendelkeznek és sokan veszenek át tőlük retvit formájában üzenetet.
A választások iránt intenzíven érdeklődő magyar Twitter közösségben a 2. ábra alapján ilyenek a következő felhasználók(zöld, nagy méretű hálózati csomópontok):
Közülük sokan valamilyen formában a tájékoztatáshoz, a médiához vagy az informatikához kötődnek. Közreműködésükkel sokakhoz eljuthatnak az üzenetek. Egy ilyen felhasználótól induló üzenet néhány retviten keresztül többezer twitterezőhöz juthat el. A tvitek száma alapján az is látható, hogy az üzenetek hatékony terjesztése nem feltétlenül jár együtt nagyszámú tvittel. Előfordulnak közöttük sok és kevés üzenetet küldő egyének is.
Azok a twitterezők, akiknek retvittel sok különböző üzenetét átveszik, új, érdekes információkkal szolgálnak a közösség többi résztvevőjének, így innovátor szerepük van. Ilyen Twitter felhasználók voltak a választások során tothur, szily, Hirszerzo és hvg_hu.
