(A vitaindító ITT olvasható.)
Kettéválasztanám a cikkben foglaltakat. Az egyik része az említett közösségi média platformok túlárazása, a másik a kommunikációs szakma túlkapása, miszerint a közösségi média lenne a Szent Grál. Én egyik lufi kippukanásában sem hiszek olyan mértékben, ahogy azt a cikk vázolja. Mindenesetre nem árt a figyelmeztetés.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Ha van cash, nincs lufi
Bitter Brunó és Ardai Péter kiváló cikke remek összefoglalása a pénzügyi befektetői és internetes szakmai körökben dúló heves vitának, amelynek középpontjában ez a kérdés áll: a közösségi média reális profittermelő Szép Új Dolog, vagy egy újabb, a dotcom-hoz hasonló lufi? A szerzők ebben a vitában egyértelmű állást foglalnak: szerintük lufi.
Szerintem nem.
(A vitaindító ITT olvasható.)
A jelenlegi szitu és az 1.0-ás dotcom lufi között szerintem az egy nagy különbség, hogy ott minden csak a komoly projekciókon alapult (mindenki kanyarította a 10 éves prognózis görbéket felfelé, ahogy bírta), a web 2.0 meg azért tényleg globálisan óriási tömegeket szippantott be, a napi rutin része már sok embernek most is. Persze a tömeg még nem profit (de még bevétel sem feltétlenül), sok helyen nincs is megalapozott üzleti model a cégértékelés mögött (vagy ha van, az az írásból kiderül: sokszor ignorálják).
(A vitaindító ITT olvasható.)
Lufi-e a közösségi oldalak és alkalmazások piaci értékelése?
(A vitaindító ITT olvasható.)
Lufi van, kérdés, hogy mi tölti meg. A Facebook és hasonló közösségi média cégekkel kapcsolatos erőteljes várakozások alapja a hirdetési piac átstruktúrálódásában van szerintem. A Facebook értéke azért tudott növekedni ilyen iramban az utóbbi években, mert az igéri, hogy a felhasználókról szerzett adatokkal és a beléptetési rendszerével a web személyes preferencia-adatbázisává válhat. Hogy ha majd két év múlva hirdetni szeretnél a weben, eldöntheted, hogy személyes preferenciákat választasz vagy kulcsszavakat. Az előbbi esetben a Facebookot kell választanod hirdetésre és ezzel forradalmasítható a banner/display hirdetési piac.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Social Media – Te mosolygó hulla
Egy attitűd-formáló, elméleti és gyakorlati szempontból is sokat adó írást kommentelhetek. Az ilyen típusú írásokat követő konstruktív kritikák hozzájárulhattak a terület kontextusbeli árnyalhatóságához. Talán az ismertetett megközelítések alapján a további elemzések a jövőben árnyaltabban, strukturáltabban lesznek elvégezhetőek.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Nagyon aktuális téma ez és érdekes is, még akkor is, ha a végkimenetele szerintem nem fogja alapjaiban megrázni a kommunikációs iparágat.
Teljesen egyetértek, lufiszag terjeng a levegőben. Annak ellenére tört ki az aranyláz – bocsánat, a közösségi láz –, hogy a lufifújók jelentős része tisztában van a lufi 1.0 jelenségével. Azt gondolnánk, hogy manapság már nem lehet csak bemondásra, üzleti terv nélkül tőkéhez jutni vagy királyságot alapítani. Talán így is van, de az üzleti tervnek még ma sem kell megalapozottnak lennie, hiszen az egyes számú lufiszabály is kimondja: addig nyújtózkodj, ameddig a levegőd ér (értsd a határ a csillagos ég, pontosabban az exoszféra).
„Istenem, kérlek, csak még egy lufit adj!” – ez a matrica volt olvasható sok dotcom pénzügyi befektető autóján 2000-ben, a NASDAQ lejtmenete után. Tizenegy évvel később az ima meghallgattatott: a közösségi média forradalma ma szintén nem más, mint egy bonyolult és sokrétű lufi-jelenség. Előbb-utóbb ez a lufi ki fog pukkanni, de lesznek olyan márkák, amelyeknek ez se fog megártani, mivel már korábban is tudták, hogy a fogyasztóval folytatott párbeszéd, illetve az élmények biztosítása az, amivel a sikerhez vezető út ki van kövezve.
A héten az ATV Reggeli Jam című műsorában mondtuk el a véleményünket az egyiptomi helyzetről.
A közösségi média forradalma zajlik Egyiptomban? from Next Wave on Vimeo.
Eleinte sci-fi filmekben, később tudományos jellegű írásokban találkozhattunk az internetbe ültetett televízió, illetve a televízióba ültetett internet gondolatával. Manapság már nem tartjuk túlzottan földtől elrugaszkodott ötletnek a dolgot, habár a teljes egyesülés még várat magára. Rendszeres olvasóink észrevehették, hogy az utóbbi időben nem tudjuk eléggé hangsúlyozni az integráció fontosságát. Mai posztunk is erről szól: hogyan kapcsoljuk össze a két legsikeresebb médiumot, a televíziót és a közösségi médiát.
Kezd értelmet nyerni, miért hívják angolul az internetes közösségi hálózatokat “social media”-nak. Régi vesszőparipám, hogy a közösségi média nem csak a párbeszédről, egy kommunikációs térről szól, hanem támogat és felerősít olyan közösségi funkciókat is mint például a társadalmi felelősségre vonás. Mérföldkő lehet a közösségi média szerepének és hatékonyságának megítélésében a nemrégiben, pár nap alatt óriás webkettes vihart kavart Greenpeace vs Nestlé párharc.
Friss kommentek