A Facebook adta marketing-lehetőségek híre már nagyjából mindenkihez eljutott. Használják is, ki több, ki kevesebb sikerrel. Lassan az is világossá válik, hogy a Facebook-jelenlét önmagában még nem garancia a csodára. A sikeres kommunikációs stratégia elengedhetetlen része a rendelkezésre álló eszközök integrálása. Most következő posztunkban azt fogjuk bemutatni, hogy milyen lehetőségek léteznek a retail szektor és a social media kommunikációs csatornáinak összekapcsolására. Mik a legújabb trendek, amelyek feltehetőleg változást hoz(hat)nak majd a kiskereskedelemben?
Új ügynökséget vettünk fel a blogunk “Love&Respect” listájára – Sid Lee!
(Köszönenet a BrandFestival szervezőinek, hogy elhívták Alexander Passinit Budapestre!)
Holnap megyek az Internet Hungary konferenciára egy kerekasztal-beszélgetésre, ahol Pollner vezetésével és moderálásával a hagyományos- és a közösségi média kapcsolatának témáját fogjuk boncolgatni. Beszélgetőtárs lesz még Madalina Rita, Sétálósas és Koleszár Péter.
Pollner felkérésére következik a “bemelegítő” írásom a témában (megjelenik majd a Médiablogon is) – a hajtás után!
Legutóbbi posztunkból – amiben a Foursquare magyarországi helyzetét jártuk körbe – kiderült, hogy itthon még igencsak gyerekcipőben jár a helymeghatározós közösségi alkalmazások használata, mind a userek, mind a vendéglátóhelyek körében. De lássuk, hogy mi a helyzet Magyarország határain túl! Külföldön – főleg persze Amerikában – már sokkal több példát találhatunk a Foursquare innovatív felhasználására. Ott már kapiskálják, hogy van élet a Foursquare Specialön túl is! Ezzel a bejegyzéssel lezárjuk az egy hónapja indított geolokációs posztsorozatot.
Sokat lehetett már olvasni a McDonald’s és a Starbucks sikeres Foursquare kampányairól, de mi a helyzet azokkal a márkákkal, amelyek nem „helyhez kötődnek”? Nekik milyen megjelenési lehetőségeik vannak?
Mint olvashattátok, az utóbbi időben – személyes érintettség okán is – kicsit beleástuk magunkat a geolokációs biznizbe. Folytatva Juan témaindító posztját, a mai bejegyzés kizárólag a Foursquare-re koncentrál: megnéztük, hogy itthon mennyire élnek a vendéglátóhelyek a helymeghatározós közösségi oldal adta lehetőségekkel. Kérdésünk: érdemes becsekkolni?
Tavasszal még arról szólt a diskurzus, hogy a helymeghatározáson alapuló közösségi mobilszolgáltatások közül, melyik lesz az, amelyik győztesként kerül ki a versenyből: a Foursquare vagy a Gowalla. Mára egy kicsit bonyolódott a helyzet, a Facebook ugyancsak esélyes arra, hogy győztesként kerüljön ki, miután augusztus második felében debütált a Facebook Places. (Ezzel a lépéssel újabb pofont adtak a Google-nek, amelyik pedig már rég felismerte a helymeghatározás fontosságát, és olyan szolgáltatásokkal rukkolt elő már korábban is, mint a jól ismert Google Maps, illetve a szintén hasonló terepen mozgó Google Latitude.) A bejegyzés folytatódik ››
Az utóbbi időben kicsit elhanyagoltuk az online kommunikációt, ritkábban publikáltunk megszokott céges csatornáinkon. Nem szép dolog ez egy olyan cégtől, amelyik a párbeszédet tartja krédója legfontosabb eszközének és amelyik önként vállalja, hogy webkettes aktivitás alapján elemzi a magyar ügynökségi szcénát, miközben pont a suszter cipője lyukas. (Egyébként nem voltunk teljesen passzívak publikálás szempontjából nyáron sem, csak épp az offline médiában bukkantunk fel egy-egy cikkel: a the line és a Sportime magazinokban. Igen, szeretjük a printet.)
A lényeg az, hogy megújulva ismét igyekszünk a Next Wave partnereit kiszolgálni hírekkel, cikkekkel, posztokkal – nemcsak a blogunkon. Végre rávettük magunkat, hogy Facebook csoportunkat átalakítsuk valódi márkaoldallá – mi is ezt tanácsoljuk régóta ügyfeleinknek. Emellett pedig kitaláltunk egy új rendszert, melyben rotáljuk blogunk főszerkesztői pozícióját, így jobban megoszlik majd ez a munka is a kollégák között. Reméljük, beválik – és olvasóinknak is tetszeni fog.
“A jövő itt van, kezdjük újra!”
(folyt. köv.)
A Mohács mellett található, védett Szabadság-sziget mellékága hosszú ideje nem kap megfelelő vízutánpótlást a főágból, mert egy gáttal elzárták a főmedertől. Az ágban így megindult az iszap lerakódása, és vízutánpótlás nélkül lassan teljesen feltöltődik, ami a sziget páratlan ökoszisztémáját fenyegeti. Ráadásul a védett területen nem természetszerű erdőgazdálkodás folyik, és félő hogy a tarvágások megcsonkítják az ártéri erdőt.
A WWF és támogatói szeretnék megakadályozni a mellékág feltöltődését, hogy megóvhassuk ezt a különleges vizesélőhelyet. Fontosnak tartjuk a vízbázis védelmét is, mely Pécs és Mohács ivóvizének jó minőségét garantálja. A szigeten elburjánzott idegenhonos fajok visszaszorításával és természetszerű erdők kialakításával pedig megőrizhetjük a sziget és mellékágának páratlan gazdagságú élővilágát.
Mostantól mindenki hozzájárulhat a sziget rehabilitációjához, mert elindult a Facebookon egy egyedülálló online örökbefogadási játék. Mindenki “földbirtokos” lehet a Szigeten! A Next Wave-el mi a “Fülemülék Földjén” lettünk birtokosok. Szabad utánozni! :)
Az 1980-as évek közepén ez volt a magyar pop csúcsa, Szikoráék dallamai mellett nem lehetett egyszerűen elmenni. Az R-GO jelenséghez kezdetektől fogva hozzátartozott a vizualitás is: a csikidám, a klipek, a gidák. A zene ma is működik (jejejeje), de az ilyen klipre a legjobb indulattal is valami olyasmit tudunk csak mondani, hogy “ez még abban a korban készült, amikor nem volt olyan fejlett a vizuális kultúra.” A bejegyzés folytatódik ››
Ma délután Douglas Rushkoff előadásán voltam, és nem túlzás, ez volt a leginspirálóbb esemény hosszú ideje, amin részt vehettem. Pedig Rushkoff nem új nekem: 2004-ben többek között az ő hatására kezdtem blogot írni, ő volt a legfontosabb minta Dan Mobius Sieradski mellett.
Absztrakt következik. A bejegyzés folytatódik ››
Nemrégiben remek szakmai vita alakult ki itt a blogon a fókuszcsoportos kutatási módszer hasznáról vagy haszontalanságáról. Most egy újabb kutatási módszert szeretnék vitára bocsátani. Sok szó esik mostanában vállalati felelősségvállalásról, a marketing befolyásoló szerepéről, környezetbarát gyártási technológiákról, energiatakarékos üzemeltetésről, természetes alapanyagokról, vagyis egy vállalat minden operatív tevékenységét átfogó társadalmi és környezeti felelősségéről. De mi a helyzet a marketing célú kutatásokkal? Vajon felmerül ezen a területen is a társadalmi felelősség kérdése? Van-e határa a fogyasztói magatartás vizsgálatának? Milyen mélyre nyúlhatnak a kutatók agyunkba összefüggések után kutatva? Nem is gondolnánk, de elérkeztünk a felelős marketingkutatások határára.
Vendégszerzőnk, Orosz Katalin (Maven7, ELTE) írása.
A hivatalos média mellett napjainkban az információ terjesztésében egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi kapcsolatok, így az online közösségi média. A Twitter már több alkalommal bizonyította, hogy fontos szerepet tölt be az információ terjesztésében. Erre jó példa a T-Mobile decemberi leállása kapcsán kialakuló twitteres kommunikáció. A Twitter szervező erejét pedig jól mutatja például az Egyesült Államokban szerveződő hógolyózás. A Twitter ereje abban rejlik, hogy rövid, frappáns, informális üzenetek küldésére alkalmas, így egyfajta alternatív tájékoztató szerepe lehet. Ezt tapasztalhattuk a 2010-es magyarországi választások első fordulójában is, amikor a kampánycsend meghosszabbítása miatt hivatalos információ hiányában sokan a Twitteren értesültek az adott feldolgozottság mellett érvényes választási eredményekről. A bejegyzés folytatódik ››
Friss kommentek