(A vitaindító ITT olvasható.)
Social Media – Te mosolygó hulla
Egy attitűd-formáló, elméleti és gyakorlati szempontból is sokat adó írást kommentelhetek. Az ilyen típusú írásokat követő konstruktív kritikák hozzájárulhattak a terület kontextusbeli árnyalhatóságához. Talán az ismertetett megközelítések alapján a további elemzések a jövőben árnyaltabban, strukturáltabban lesznek elvégezhetőek.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Nagyon aktuális téma ez és érdekes is, még akkor is, ha a végkimenetele szerintem nem fogja alapjaiban megrázni a kommunikációs iparágat.
Teljesen egyetértek, lufiszag terjeng a levegőben. Annak ellenére tört ki az aranyláz – bocsánat, a közösségi láz –, hogy a lufifújók jelentős része tisztában van a lufi 1.0 jelenségével. Azt gondolnánk, hogy manapság már nem lehet csak bemondásra, üzleti terv nélkül tőkéhez jutni vagy királyságot alapítani. Talán így is van, de az üzleti tervnek még ma sem kell megalapozottnak lennie, hiszen az egyes számú lufiszabály is kimondja: addig nyújtózkodj, ameddig a levegőd ér (értsd a határ a csillagos ég, pontosabban az exoszféra).
„Istenem, kérlek, csak még egy lufit adj!” – ez a matrica volt olvasható sok dotcom pénzügyi befektető autóján 2000-ben, a NASDAQ lejtmenete után. Tizenegy évvel később az ima meghallgattatott: a közösségi média forradalma ma szintén nem más, mint egy bonyolult és sokrétű lufi-jelenség. Előbb-utóbb ez a lufi ki fog pukkanni, de lesznek olyan márkák, amelyeknek ez se fog megártani, mivel már korábban is tudták, hogy a fogyasztóval folytatott párbeszéd, illetve az élmények biztosítása az, amivel a sikerhez vezető út ki van kövezve.
Web 2.0, közösségi média. Ezekről a kifejezésekről a legtöbb embernek idehaza a Facebook, iWiW, esetleg a Twitter jut eszébe, aki kicsit jobban képben van, az mond esetleg olyanokat is, hogy Tumblr, Foursquare, Soundcloud, esetleg Instagr.am, de eddig még nem hallottam, hogy bárki száján kicsúszott volna egy Waze.
Pedig roppant hasznos eszközről van szó — 45 ország több mint négymillió felhasználója nem tévedhet, ráadásul nem is új a fejlesztés, hiszen néhány éve már elérhető. A Waze nem káromkodás, hanem egy zseniális ötletre épülő, közösségi alapon működő közlekedési fejlesztés okostelefonokra – mondhatni egy olyan cucc, amiért érdemes lenne kitalálni a smartphone-okat, ha nem léteznének. A bejegyzés folytatódik ››
A héten az ATV Reggeli Jam című műsorában mondtuk el a véleményünket az egyiptomi helyzetről.
A közösségi média forradalma zajlik Egyiptomban? from Next Wave on Vimeo.
Eleinte sci-fi filmekben, később tudományos jellegű írásokban találkozhattunk az internetbe ültetett televízió, illetve a televízióba ültetett internet gondolatával. Manapság már nem tartjuk túlzottan földtől elrugaszkodott ötletnek a dolgot, habár a teljes egyesülés még várat magára. Rendszeres olvasóink észrevehették, hogy az utóbbi időben nem tudjuk eléggé hangsúlyozni az integráció fontosságát. Mai posztunk is erről szól: hogyan kapcsoljuk össze a két legsikeresebb médiumot, a televíziót és a közösségi médiát.
Melyek lesznek 2011-ben a fontos social trendek Magyarországon? Összeszedtük gondolatainkat, hogy szerintünk mi fogja meghatározni a saját piacunkat a következő évben. Íme a top 10 (kattintás után)!
Legutóbbi posztunkban a social media és a retail kapcsolódási lehetőségeit jártuk körbe. Most szűkítjük a kört, és kifejezetten a mobil eszközökön való megjelenés lehetőségeit vizsgáljuk meg. Számos mobilapplikáció tartalmaz közösségi funkciókat, megosztási lehetőségeket — ezért szorosan kapcsolódik előző témánkhoz —, ugyanakkor a mobiltelefon jellemzően egy sokkal személyesebb, intimebb eszköz a folytonosan adatvédelmi hiányosságokkal vádolt közösségi oldalakhoz képest. Éppen ezért számos olyan márkának, terméknek nyújthat kommunikációs felületet, amelyeknek a Facebook nem feltétlenül a legideálisabb megjelenési lehetőség (pl. fehérnemű, intimbetét stb.)
A Facebook adta marketing-lehetőségek híre már nagyjából mindenkihez eljutott. Használják is, ki több, ki kevesebb sikerrel. Lassan az is világossá válik, hogy a Facebook-jelenlét önmagában még nem garancia a csodára. A sikeres kommunikációs stratégia elengedhetetlen része a rendelkezésre álló eszközök integrálása. Most következő posztunkban azt fogjuk bemutatni, hogy milyen lehetőségek léteznek a retail szektor és a social media kommunikációs csatornáinak összekapcsolására. Mik a legújabb trendek, amelyek feltehetőleg változást hoz(hat)nak majd a kiskereskedelemben?
Új ügynökséget vettünk fel a blogunk “Love&Respect” listájára – Sid Lee!
(Köszönenet a BrandFestival szervezőinek, hogy elhívták Alexander Passinit Budapestre!)
Holnap megyek az Internet Hungary konferenciára egy kerekasztal-beszélgetésre, ahol Pollner vezetésével és moderálásával a hagyományos- és a közösségi média kapcsolatának témáját fogjuk boncolgatni. Beszélgetőtárs lesz még Madalina Rita, Sétálósas és Koleszár Péter.
Pollner felkérésére következik a “bemelegítő” írásom a témában (megjelenik majd a Médiablogon is) – a hajtás után!
Legutóbbi posztunkból – amiben a Foursquare magyarországi helyzetét jártuk körbe – kiderült, hogy itthon még igencsak gyerekcipőben jár a helymeghatározós közösségi alkalmazások használata, mind a userek, mind a vendéglátóhelyek körében. De lássuk, hogy mi a helyzet Magyarország határain túl! Külföldön – főleg persze Amerikában – már sokkal több példát találhatunk a Foursquare innovatív felhasználására. Ott már kapiskálják, hogy van élet a Foursquare Specialön túl is! Ezzel a bejegyzéssel lezárjuk az egy hónapja indított geolokációs posztsorozatot.
Sokat lehetett már olvasni a McDonald’s és a Starbucks sikeres Foursquare kampányairól, de mi a helyzet azokkal a márkákkal, amelyek nem „helyhez kötődnek”? Nekik milyen megjelenési lehetőségeik vannak?
Mint olvashattátok, az utóbbi időben – személyes érintettség okán is – kicsit beleástuk magunkat a geolokációs biznizbe. Folytatva Juan témaindító posztját, a mai bejegyzés kizárólag a Foursquare-re koncentrál: megnéztük, hogy itthon mennyire élnek a vendéglátóhelyek a helymeghatározós közösségi oldal adta lehetőségekkel. Kérdésünk: érdemes becsekkolni?
Friss kommentek