Hozzászólások:

Lufi 2.0 – Szántó Gábor reflexiója: hozzászólás (gonoszkisdughagyma)

gonoszkisdughagyma — Mon, 15 Aug 2011 12:50:37 +0000

A lufi az lufi. Olyan ez mint egy pilotajatek, amig van (exponencialisan novekvo szamu) uj beszallo, addig fel sem tunik, hogy az otlet nem onfenntarto.
Mindenestre szerintem a kozossegi media nem ertekesitesi csodaszer, sokkal inkabb (rem)hirterjeszto platform

Lufi 2.0 – Szabados Krisztián reflexiója: hozzászólás (Ardai Péter)

Ardai Péter — Thu, 28 Jul 2011 08:05:12 +0000

Annyit tennék hozzá, hogy mi nem pesszimista, hanem kimondottan realista véleményen vagyunk. De a lényeg, hogy igazából egyetértünk. :)

Lufi 2.0 – A közösségi média szárnyalása és bukása: hozzászólás (Mayday)

Mayday — Wed, 27 Jul 2011 05:43:53 +0000

Kissé elfogult a cikk és nem vesz figyelembe minden perspektívát, pl az ms nem a bevétel miatt vette meg a skype-ot, hanem a pár millió user miatt, plusz hogy legyen egy jó minőségű csevegős-videózós platformja (az msn nem az). Másrészt mondjuk pont a facebook pénztermelő képessége sztem nem mérhető. Pl nem lehet tudni hogy mondjuk hányan mennek el egy koncertre azért, mert itt értesültek róla, vagy itt hívták meg őket, és ugye a koncert bevételét elég nehéz a facebookhoz kötni akkor is ha mondjuk a látogatók 10%-a az fb miatt volt ott.

Lufi 2.0 – Bujtás Attila reflexiója: hozzászólás (Bitter Brunó)

Bitter Brunó — Tue, 26 Jul 2011 14:55:43 +0000

Jó elemzés, kösz Tomi!

A Morozov könyvhöz pedig itt van egy rövidebb Guardian ismertető is:
http://www.guardian.co.uk/books/2011/jan/09/net-delusion-morozov-review

Lufi 2.0 – Bujtás Attila reflexiója: hozzászólás (AlerTomi)

AlerTomi — Tue, 26 Jul 2011 14:47:41 +0000

Ami a politika és a szósöl kapcsolatát érinti (arab példák), egy remek összefoglaló cikk:
http://www.stratfor.com/weekly/20110202-social-media-tool-protest.

Lufi 2.0 – Bujtás Attila reflexiója: hozzászólás (Bitter Brunó)

Bitter Brunó — Tue, 26 Jul 2011 08:56:23 +0000

Az egyik kedvenc vitapartnerem vagy Attila, igazi debattőr vénád van, ez is kiváló írás! Annak külön örülök, hogy ha mi most az “ördög ügyvédje” szerepét is választottuk a vita kedvéért, van valaki, aki ilyen elánnal megvédi a közösségi média becsületét.

Egy ponton vitatkoznék azért veled, ami a közösségi média és “rezsimváltás” összefüggéseit illeti. Iránban például nem történt – sajnos – forradalom. A valószínűleg elcsalt 2009-es iráni választások után tüntetésekre, illetve véres összecsapásokra került sor a két fő politikai frakció hívei között, de nem forradalom vagy rezsimváltás, hanem a zavargások brutális leverése lett a vége, a keményvonalasok pedig hatalomban maradtak, ma is Mahmoud Ahmadinejad és nem pedig Mir-Hossein Mousavavi az iráni elnök. Nagyjából az történt tehát, mint 1989-ben Kínában (Tiananmen), csak Kínában akkor még nem volt Twitter. A Twitter és Facebook előtti évtizedekben is sok tüntetést sikerült megszervezni, nem állíthatjuk, hogy ezek hatékonysága vagy eredményessége szignifikánsan megnőtt. Nem hiszem, hogy a technológia kulcstényező lenne ilyen értelemben a politikai és társadalmi változásokban.

Egyre több bizonyíték van arra ugyanakkor, hogy a közösségi médiát az elnyomó rezsimek (pl. Irán, Kína, Oroszország) is hatékonyan használják. Egyrészt a cenzúra sokkal könnyebben el tud bánni olyan nyitott protokollokkal, mint a Twitter vagy a YouTube, mint konspiratívabb médiákkal (pl. szamizdat-gyártás underground nyomdákban, illegális értelmiségi szalonok magánlakásokban). Az ilyen rezsimek által veszélyesnek vagy gyanúsnak tartott személyeket is sokkal könnyebb, egyszerűbb, hatékonyabb megfigyelni Facebookon, illetve általában az interneten. A weben hagyott nyomok sokkal láthatóbbak, gyakorlatilag minden alapértelmezésben “be van poloskázva”, ellentétben a nem digitális világgal. Harmadrészt, maguk az elnyomó rezsimek is egyre jobban értenek a web világához, nem csak a cenzúrához és a megfigyeléshez, hanem a pro-aktív tartalomgyártáshoz is. A diktatúrák klasszikus “agitprop” gépezetei ma már nagyon ügyesen tudnak félrevezető, lejárató, manipuláló propaganda tevékenységeket végezni online, hatékonyan használják erre a blogokat is, amik sok esetben teljesen tévesen nyújtják a függetlenség látszatát. A témában fontos könyvet írt nemrég Evgeny Morozov, egy belarusz disszidens (The Net Delusion – http://www.amazon.com/Net-Delusion-Dark-Internet-Freedom/dp/1586488740), a fenti pontokat igazolja részletes elemzésekkel, esettanulmányokkal. Sajnos elmúlt már az a kor, amikor valamilyen “athéni”, világdemokratizáló forgatókönyvet várhattunk sokan az internettől.

Amit a “POE ekoszisztémáról”, maslowi értékekről, Wikipedia és YouTube jelentőségeiről írsz, teljesen egyetértek, mi is sokat beszélünk erről.

ps: egy használt Bugatti Veyront 250 millió forintra értékelni NEM lufi. ;]

Lufi 2.0 – Bujtás Attila reflexiója: hozzászólás (pepusz)

pepusz — Mon, 25 Jul 2011 08:33:23 +0000

Fizikailag tényleg nem elérhető mindenkinek, de logikailag elérhető.

Amúgy ez a cikk mutatja be a legjobban a jelenlegi helyzetet, teljesen azonosulni tudok a benne leírt gondolatokkal.

Lufi 2.0 – Bujtás Attila reflexiója: hozzászólás (Ildi)

Ildi — Mon, 25 Jul 2011 08:00:42 +0000

“Kétség nem férhet ahhoz, hogy a YouTube és a Wikipedia az emberiség első számú, bárki számára elérhető és kereshető kulturális és történelmi archívuma.”
- valóban bárki számára elérhető? Szerintem az “emberiség” jelentős része nem fér még hozzá.

Lufi 2.0 – A közösségi média szárnyalása és bukása: hozzászólás (Ardai Péter)

Ardai Péter — Fri, 22 Jul 2011 10:16:11 +0000

András: a kétirányú kommunikációról, a visszajelzésről, aktív (aktivizált) tagokról, rajongókról beszélünk itt, akiknek olyan jó tartalmat (content) fejlesztünk, ami alkalmas arra, hogy szorosabb köteléket (contact), párbeszédet eredményezzen.

Lufi 2.0 – A közösségi média szárnyalása és bukása: hozzászólás (Kőszegi András)

Kőszegi András — Fri, 22 Jul 2011 08:05:57 +0000

Alapvetően az írás lényege, üzenete, véleményem szerint is rendben van. A tavalyi Superbrands socialmedia konferencián is mondtam, hogy óvatosan stratégia és célok nélkül. Azt mondták, socialmedia ellenes vagyok. Aztán Az Év honlapja díjátadón is elmondtam, hogy most van itt az ideje jó corporate site-okat csinélni. Azt mondták, socialmedia ellenes vagyok. Jó néhány rádióműsorban elmondtam, ez csak egy eszköz. Egy. És azt is mondtam egy televíziós interjúban, hogy az téveszme, hogy Obama a Facebook-on nyerte meg a választást. Szóval örülök, hogy ma már nem vagyok egyedül:)
Da van itt egy mondat az írásban: “Ezeken a felületeken nem működik az a fajta egyirányú, műsorszórás-jellegű üzenetátadás, amely a televízióban, a rádióban vagy az írott sajtóban tapasztalható.” Véleményem szerint DE! Éretm én, hogy ez más (is lehet). De a legtöbb esetben igenis passzívan “kukkolnak”, csak fogyasztják a nekik bedöntött infókat, játkokat, tartalmakat stb. és no interaktivitás. Miben csinálnak mást a legtöbb esetben, mint egy rádiós vagy tv-s bugyuta betelefonálós műsorban?
A kommunikáció lényege pedig véleményem szerint mit sem változott. Ha van igazi idea, van igazi, értékes, releváns üzenet, csak akkor működik, legyen az bármilyen csatorna. Üdv.