A Béres Gyógyszergyár közösségi kommunikációja is bekerült a legjobbak közé a Kreatív Social Media Best Practice versenyén. Büszkék vagyunk rá, hogy egy ilyen patinás magyar márkának olyan fiatalos arcot tudtunk adni, amely megtartja a vállalat hagyományait, de egyben nyit a következő generáció felé.
Archive for the 'social media' Category
Három munkánk is rákerült a shortlistre a Kreatív Social Media Best Practice versenyén, amelyeket egyenként szeretnénk bemutatni nektek. Ma a L’Oréal Budoár a soros, ami a legjobb magyar közösségi alapú integrált kampányok közé került.
Három munkánk is rákerült a shortlistre a Kreatív Social Media Best Practice versenyén! A márkaoldal/kampányoldal működtetése kategóriában a UPC-nek készített “Tévézni rakendroll!” című márkázott tartalomkoncepciónk, illetve a Béres Gyógyszergyár “Béres Egészségklub” Facebook-aktivitása került be a legjobbak közé, míg a “L’Oréal Budoár” a közösségi alapú integrált kampányok menő listáját gazdagítja. A következő napokban bemutatjuk a pályázatainkat, elsőként a UPC-nek készített “Tévézni rakendroll!” koncepciót.
Instagram pályázat és fotófal kiállítás a NWE-ben
“A fotóink az életünk lenyomatai, főleg azok számára, akik valóban nyitva tartják a szemüket.”
Paul Strand híres megjegyzése érzékletesen összefoglalja az Instagram lényegét. Izgalmas eszköz az “életlenyomatok” elkészítésére és remek lehetőség másoknak arra, hogy ezeket szemügyre vegyék az Instagram social media platformján.
Az alapítók, Kevin Systrom és Mike Krieger egy hete ünnepelték az Instagram első szülinapját, egyúttal azt is, hogy a Fortune’s 40 under 40 listán szereplő cég 12 milliós közösséget épített.
Tartalomközpontú stratégiával indítottuk a UPC Facebook-oldalát
Amikor a UPC social media stratégiát várva tendert hirdetett, rögtön az elsők között merült fel az a kérdés bennünk, hogy miként lehet a tévét népszerűsíteni az interneten, ahol lassan már mindenki letöltőoldalakról szerzi be a napi sorozat-betevőjét. Többet akartunk, mint egy átlagos Facebook-oldal termékajánlókkal, lájkolós játékokkal és szolgáltatási információkkal. Egy olyan megoldást kerestünk, ami markánsan megkülönbözteti a márkát és arcot ad neki, valódi – “márkázott” – szórakoztató tartalmat kínál, valamint illeszkedik az internetet használó célcsoport tartalom-fogyasztási igényeihez is.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Mindig érdekesek a párhuzamok egyes történelmi események között. Magunkat sokszor azzal áltatjuk, hogy az evolúció spirális görbe mentén halad, és hogy soha nem lépünk ugyanabba a folyóba. Még ha ez sokszor igaz is, a valóság az, hogy ijesztően gyakran követjük el ugyanazokat a hibákat.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Kettéválasztanám a cikkben foglaltakat. Az egyik része az említett közösségi média platformok túlárazása, a másik a kommunikációs szakma túlkapása, miszerint a közösségi média lenne a Szent Grál. Én egyik lufi kippukanásában sem hiszek olyan mértékben, ahogy azt a cikk vázolja. Mindenesetre nem árt a figyelmeztetés.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Ha van cash, nincs lufi
Bitter Brunó és Ardai Péter kiváló cikke remek összefoglalása a pénzügyi befektetői és internetes szakmai körökben dúló heves vitának, amelynek középpontjában ez a kérdés áll: a közösségi média reális profittermelő Szép Új Dolog, vagy egy újabb, a dotcom-hoz hasonló lufi? A szerzők ebben a vitában egyértelmű állást foglalnak: szerintük lufi.
Szerintem nem.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Mi legyen a lufi darabjaival?
Az elnevezéssel, az alkalmazott metaforákkal, a dotcom-párhuzammal lehet vitatkozni – teszik is ezt széltében-hosszában a weben – a felmerülő kérdéseket tagadni nem érdemes.
(A vitaindító ITT olvasható.)
A jelenlegi szitu és az 1.0-ás dotcom lufi között szerintem az egy nagy különbség, hogy ott minden csak a komoly projekciókon alapult (mindenki kanyarította a 10 éves prognózis görbéket felfelé, ahogy bírta), a web 2.0 meg azért tényleg globálisan óriási tömegeket szippantott be, a napi rutin része már sok embernek most is. Persze a tömeg még nem profit (de még bevétel sem feltétlenül), sok helyen nincs is megalapozott üzleti model a cégértékelés mögött (vagy ha van, az az írásból kiderül: sokszor ignorálják).
(A vitaindító ITT olvasható.)
Lufi-e a közösségi oldalak és alkalmazások piaci értékelése?
Vajon egy 18. századi, kettősfalú kínai vázát több száz millió forintra értékelni lufi-e? Egy használt Bugatti Veyront 250 millió forintra értékelni lufi-e? Egy üveg ’72-es Tokaji aszú esszenciát 100 ezer forintra értékelni lufi-e? Vajon ezeket a számokat csak bizonyos érdekcsoportok generálják, vagy megalapozott és bizonyítható értékekről beszélünk?
(A vitaindító ITT olvasható.)
Lufi van, kérdés, hogy mi tölti meg. A Facebook és hasonló közösségi média cégekkel kapcsolatos erőteljes várakozások alapja a hirdetési piac átstruktúrálódásában van szerintem. A Facebook értéke azért tudott növekedni ilyen iramban az utóbbi években, mert az igéri, hogy a felhasználókról szerzett adatokkal és a beléptetési rendszerével a web személyes preferencia-adatbázisává válhat. Hogy ha majd két év múlva hirdetni szeretnél a weben, eldöntheted, hogy személyes preferenciákat választasz vagy kulcsszavakat. Az előbbi esetben a Facebookot kell választanod hirdetésre és ezzel forradalmasítható a banner/display hirdetési piac.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Social Media – Te mosolygó hulla
Egy attitűd-formáló, elméleti és gyakorlati szempontból is sokat adó írást kommentelhetek. Az ilyen típusú írásokat követő konstruktív kritikák hozzájárulhattak a terület kontextusbeli árnyalhatóságához. Talán az ismertetett megközelítések alapján a további elemzések a jövőben árnyaltabban, strukturáltabban lesznek elvégezhetőek.
Friss kommentek