A Facebook adta marketing-lehetőségek híre már nagyjából mindenkihez eljutott. Használják is, ki több, ki kevesebb sikerrel. Lassan az is világossá válik, hogy a Facebook-jelenlét önmagában még nem garancia a csodára. A sikeres kommunikációs stratégia elengedhetetlen része a rendelkezésre álló eszközök integrálása. Most következő posztunkban azt fogjuk bemutatni, hogy milyen lehetőségek léteznek a retail szektor és a social media kommunikációs csatornáinak összekapcsolására. Mik a legújabb trendek, amelyek feltehetőleg változást hoz(hat)nak majd a kiskereskedelemben?
1. Geolokáció: Korábbi posztjainkban (1. 2. 3.) már bemutattuk a geolokációs alkalmazásokban – kiemelten a Foursquare-ben – rejlő lehetőségeket, amelyek kifejezetten azoknak a vállakozásoknak (éttermek, kávézók, üzletek) nyújtanak promóciós lehetőségeket, amelyek egy bizonyos helyhez köthetőek.
2. Csatornák összekötése: Apróságnak tűnik ugyan, mégis fontos felhívni a figyelmet arra, hogy milyen egyéb kommunikációs csatornákon kommunikálhatnak velünk fogyasztóink az üzleten kívül. Ennek legegyszerűbb módja, ha csináltatunk “Csatlakozz hozzánk a Facebookon!” freecardokat, s a számlával együtt odaadjuk a vásárlóknak. A Foursquare-jelenlétünket is promotálhatjuk “Csekkolj be Foursquare-en!” poszterrel, táblával, amin akár az aktuális májer nevét is feltüntethetjük. Ugyanígy az online csatornákon is célszerű kommunikálni az akciókat, kedvezményeket, speciális ajánlatokat, hogy az éppen aktuális időszakban miért érdemes betérni az üzletbe.
3. Márkalojalitás kialakítása a Facebookon: A pontgyűjtő akciók, törzsvásárlói kártyák már széleskörben használt eszközök a vásárlói hűség kivívására. Kevésbé elterjedtek azonban az internetről letölthető kuponok, amelyek kizárólag a vállalkozás saját online (pl. Facebook) közössége számára elérhetőek (csak akkor lehet letölteni a kupont, ha lájkolod az oldalt). Amellett, hogy ez a lehetőség hozzájárul a Facebook-rajongók toborzásához, segít a Facebookról az üzletbe csábítani a potenciális fogyasztókat.
4. Vásárlás = Esemény: Külföldön már sok példát találhatunk arra, hogy miként lehet az üzletbe látogatást “élménnyé” tenni. Arra törekszenek, hogy ne a vásárlás legyen az egyetlen apropó, amiért érdemes betérni a boltba. Talán a Disney a legjobb példa erre, hiszen minden egyes üzletükben szinte megelevenedik a Disney-világ: fényképezkedni lehet a szereplőkkel, ki lehet próbálni az interaktív játékokat, rendszeresen szerveznek eseményeket, amik szórakozási lehetőséget nyújtanak a kisgyerekes családoknak. Másik példa a Mellow Johnny’s biciklibolt, amely nem csupán egy üzlet, ahol vásárolni lehet, hanem egy közösségi tér a bringásoknak, ahol van kávézó, zuhanyzó, biciklitároló, szervíz, stb. A Stew Leonard’s élelmiszerboltban nem a hagyományos – termékcsoportok szerinti – elrendezéssel találkozhatnak a vásárlók, hanem tematikus blokkokra (szülinapi party, piknik, barbeque) van osztva az áruház. Számos szórakoztató elem teszi izgalmasabbá a vásárlást, például életnagyságú plüssteheneket simogathatnak a gyerekeknek, hatalmas kivetítők közvetítik előben, hogy a lánc saját tehenei legelnek a mezőn, kóstoltató pultok, stb. De ebbe a kategóriába tartozik az is, ha egy kávézó ingyen számítógépet, internetet biztosít vendégeinek. Ezek a kisebb-nagyobb kiegészítő szolgáltatások mind hozzáadódnak a márkaélményhez, ami segíti az elköteleződést a márka mellett.
5. Vásárlás = Társas élmény: Több ruházati márka bevezette már az ún. social shopping lehetőségét. Ennek lényege, hogy a vásárlók ruhapróbálgatás közben az interaktív tükör segítségével összehasonlíthatják, hogy melyik darab áll jól nekik, majd a fotókat megoszthatják közösségi oldalakon, e-mailen vagy MMS-ben is ismerőseikkel, akik segíthetnek kiválasztani a megfelelő darabot.
Íme két videó ezek működéséről:
Diesel Cam:
WE – Interaktív tükör:
6. Bolt = Edukációs környezet: Fontos, hogy az üzletben a vásárlók minden lényeges információhoz hozzájuthassanak, amely segíti őket a döntéshozatalban. Nem hátrány, ha minél több eszköz, csatorna rendelkezésükre áll az informálódáshoz. Praktikus eszköz például a QR-kódok használata, amely képes szöveges információkat tárolni – például egy URL-címet, amely átvisz a weboldalra vagy a Facebook Page-re – amik kamerás mobiltelefon segítségével egyszerűen dekódolhatók.
Használjuk tehát a meglévő csatornákat – üzlethelyiség, weboldal, Facebook, Twitter – még hatékonyabban azáltal, hogy integráljuk őket. Ez hosszú távon odáig vezethet, hogy kialakul a márkánk körül egyfajta “Brand Club”, egy közösség, amelyben a fogyasztóink bárhol és bármikor kommunikálhatnak velünk és egymással.
—
További információk: Habik Anna, anna.habik@nextwave.hu
Kíváncsi lennék ezeknek a hatékonyságára is. Mondjuk egy freecard mennyire ösztönözné a vásárlót a csatlakozásra. Valószínűleg ez csak “nagy” brandeknél működne, egy kis boltnál kevésbé. Az online világ reklámozása szerintem online jobban működik, mint ilyen offline eszközökkel, hiszen az online-t használók arra fogékonyabbak.
A mi szemünk előtt elsősorban a saját ügyfeleink lehetőségei lebegnek, pl. Nike. Itt nagyon is van értelme integrálni az online és offline (pl. retail store hálózat) asseteket.
A szolgáltatások esetén a lájkolásnál is hitelesebb, ha online látható az eddigi valós tranzakciók száma, a valós ügyfelek értékelése. erre lehet kiválóan alkalmas az internetes időpontfoglalás. ráadásul ez erősebb kötődést is hozhat ügyfél és szolgáltató között.