Nemrégiben remek szakmai vita alakult ki itt a blogon a fókuszcsoportos kutatási módszer hasznáról vagy haszontalanságáról. Most egy újabb kutatási módszert szeretnék vitára bocsátani. Sok szó esik mostanában vállalati felelősségvállalásról, a marketing befolyásoló szerepéről, környezetbarát gyártási technológiákról, energiatakarékos üzemeltetésről, természetes alapanyagokról, vagyis egy vállalat minden operatív tevékenységét átfogó társadalmi és környezeti felelősségéről. De mi a helyzet a marketing célú kutatásokkal? Vajon felmerül ezen a területen is a társadalmi felelősség kérdése? Van-e határa a fogyasztói magatartás vizsgálatának? Milyen mélyre nyúlhatnak a kutatók agyunkba összefüggések után kutatva? Nem is gondolnánk, de elérkeztünk a felelős marketingkutatások határára.
Monthly Archive for május, 2010
Vendégszerzőnk, Orosz Katalin (Maven7, ELTE) írása.
A hivatalos média mellett napjainkban az információ terjesztésében egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi kapcsolatok, így az online közösségi média. A Twitter már több alkalommal bizonyította, hogy fontos szerepet tölt be az információ terjesztésében. Erre jó példa a T-Mobile decemberi leállása kapcsán kialakuló twitteres kommunikáció. A Twitter szervező erejét pedig jól mutatja például az Egyesült Államokban szerveződő hógolyózás. A Twitter ereje abban rejlik, hogy rövid, frappáns, informális üzenetek küldésére alkalmas, így egyfajta alternatív tájékoztató szerepe lehet. Ezt tapasztalhattuk a 2010-es magyarországi választások első fordulójában is, amikor a kampánycsend meghosszabbítása miatt hivatalos információ hiányában sokan a Twitteren értesültek az adott feldolgozottság mellett érvényes választási eredményekről. A bejegyzés folytatódik ››
Ha az alábbi videó megmozgat benned valamit, és érdekelne a bővebb kifejtése is a témának (mi a probléma a fókuszcsoportokkal, és milyen más megközelítések vannak helyette?), akkor ajánljuk a bejegyzés végigolvasását. Ha csak megnéznél még egy darabot a vicces videóból, görgess rögtön az írás végére!
Videó: Draft FCB
A fókuszcsoportok alkonya
“Rettenetes ízű és állagú minden tesztalany szerint.”
“Eddig egyetlen új termék sem bukott ekkorát ezen a teszten.”
“A legtöbben gusztustalannak minősítették.”
“Ne adja fel a főállását. Erre nem érdemes a jövőjét alapozni.”
A fenti értékeléseket és a karriertervezési tanácsot egy piackutató cég jó szándékú munkatársai adták Dietrich Mateschitznek, a Red Bull ötletgazdájának és márkatulajdonosának 1986-ban. A történetet maga Mateschitz írta meg a Red Bullról szóló könyvében, amit idéz Alex Wipperfürth is az “Eltérített márkák” c. kötetben.
Mateschitz intuitív alkat lévén nem hallgatott a fókuszcsoportokra, sem a piackutatói ajánlásokra, elhagyta állását, és változatlan összetétellel piacra dobta a Red Bullt 1987-ben. The rest is history, ahogy az amerikaiak mondják.
Pár évvel korábban a The Coca-Cola Company járt hasonlóan a fókuszcsoportjaival, csak fordított előjellel. A bejegyzés folytatódik ››
Friss kommentek