Ahogy arról a müüska bazaar is hírt adott, Blik Matttyuk és High Voltage c. alkotásai múlt hét péntek óta a Next Wave irodában inspirál minket és a vendégeinket. Street art & graffiti témában amúgy pont készülődünk egy nagyobb írással, így jól is jön az extra inspiráció. ;]
A Kreatívban közzétett felhívásra, miszerint készül a hazai ügynökségek webkettes jelenlétét bemutató térkép, negyvenegy cég küldte el a jelentkezését. A megvalósításban a Next Wave vállalta a feladatot, hogy az ügynökségi szereplőket elhelyezi a térképen egy saját módszertan alapján. Tesszük ezt azért, mert ilyen jellegű munkát már korábban is készítettünk, a Follow című 2009-es kutatásunkból született tanulmányunkban már szerepel egy a hazai márkákat a webkettes térben elhelyező térkép — így a módszertanunk már megvolt a feladathoz.
Ritkán nézek tv-t, így nem is követem a reklámokat, most viszont belefutottam egy Lidl reklámba, amelyben Gianni magyarázza lelkesen álolasz akcentusával, hogy “… és a lényeg bella donna … ha jó minőséget alacsonyabb áron vásárolunk, az olyan mintha pénzt keresnénk vásárlás közben … minél többet veszünk, annál többet spórolunk.” Na, ennél egetrengetőbb baromságot és felelőtlenséget ritkán hallani országos ker-csatornán futtatott tv-reklámból. Pénzügyi kultúráltságunk amúgy is alacsony, amely szintet ez a reklám egyrészt alulmúl, másrészt tovább ront. Van még pár hasonlóan hülye javaslat, amivel élhetnek a Lidl-hez hasonló reklámozók:
1. Ha kevés a benzin az autónkban, lépjünk a gázra, hogy hamarabb odaérjünk, minthogy elfogy a benzin.
2. Sőt, hajtsunk mindig ezerrel, fogyasszunk sok benzint, hogy hamarabb kimerüljenek az olajlelőhelyek, így hamar át kell állnia a világnak napenergiára és megoldódik a klímaváltozás problémája is.
3. Ha csak egy ezres van nálunk, siettessük a taxist, hogy azelőtt célhoz érjen, mielőtt a taxióra ezret mutat.
4. Ha biciklizünk, akkor a hátsó kerék legyen nagyobb mint az első, akkor a bicaj mindig előrefelé lejt és tekernünk sem kell.
A Lidl egész okfejtése olyan mint, amikor a boltos hétfőn egy százasért adja a sört, majd kedden megemeli az árat kétszázra, de csak azért, hogy szerdán levigye százra és azzal tudja eladni, hogy 50% kedvezmény a tegnapi árhoz képest. Ezt ugye mindenki átvágásnak érzi? A tv-reklám alapján azt gondolom, a Lidl-től ez a trükk is kitelik. Ez aztán a társdalmi felelősségvállalás.
Egy kicsit még hintázzunk a Nestlé ügyön. A közösségi média egy szép új funkciója áll most a színpadon: kiderült, hogy ebben a térben milyen jól lehet globális vagy helyi, de globális fontosságú problémákat okozó mamutokat igen gyorsan és effektíven csuklóztatni, becikizni, majd térdrekényszeríteni. Persze ne legyenek illúzióink, ez nem mindenkinek fog menni, és nem akármilyen ügyeket lehet így elintézni. Ehhez kellenek a lovemarkok, akik sok mindent tehetnek, milliókat mozgatnak meg (emberben és USD-ben is), és akiknek éppen ezért sok a vesztenivalójuk.
Nézzük az ügy lovemark parádéját: A bejegyzés folytatódik ››
Kezd értelmet nyerni, miért hívják angolul az internetes közösségi hálózatokat “social media”-nak. Régi vesszőparipám, hogy a közösségi média nem csak a párbeszédről, egy kommunikációs térről szól, hanem támogat és felerősít olyan közösségi funkciókat is mint például a társadalmi felelősségre vonás. Mérföldkő lehet a közösségi média szerepének és hatékonyságának megítélésében a nemrégiben, pár nap alatt óriás webkettes vihart kavart Greenpeace vs Nestlé párharc.
Hogyan lehet mérni cégek vagy márkák webkettes aktivitását? Milyen módszerek vannak, és mik a jellemzőik?
(Az írás a Kreatív Online-ban is megjelent.)
Tavaly novemberben a print Kreatív mellékleteként megjelent egy érdekes térkép a hazai ügynökségek webkettes aktivitásairól. Már csak a vizualitása miatt is érdekes volt nézelődni a színes buborékok között, de sok tanulsággal is szolgált a térkép. Egyértelműen kiderült például, hogy a közösségi média akkor még eléggé idegen világ volt a legtöbb ügynökség számára; a nagy ügynökségek lemaradása volt talán a legfeltűnőbb eredmény.
Friss kommentek