Nemrég elindítottuk social business sorozatunkat, a következő részekben pedig különböző irányokból (technológia, HR, szervezeti kultúra) megvizsgáljuk, levezetjük, hogyan alakulhatott ki ez a jelenség, mi és hogyan járult hozzá ahhoz, hogy ez a szemlélet kifejlődjön (és folyamatosan épüljön tovább.)
Hazai pályával kezdjük, a márkakommunikációval – vagy visszautalva az előző bejegyzésre: hogyan hat egymásra egy “social customer” és egy “social brand”, és mi történik, ha találkoznak, pláne a közösségi média terében? A bejegyzés folytatódik ››
Voltak és vannak mérföldkövek a social paradigma kibontakozásában, ezek közül az egyik legfontosabb változást a Next Wave-nél a social business jelenség kialakulásában látjuk. Alkalmazások, technológiák, eszközök, platformok szintjén naponta van valami új, de a social business esetén valami jelentősebbről van szó: a social működés és szemlélet a PR-kommunikáció-marketing bermudaháromszögből kilépve elért a teljes vállalati működés szintjéig.
Az elmúlt két évben több social business jellegű projektben lehettünk partnerei nagyvállalatoknak, ezért most úgy döntöttünk, hogy ezt a területet ideje mélyebben is megvizsgálnunk. Szeretnénk kontextusba helyezni a social business jelenséget és szeretnénk párbeszéd helyzeteket teremteni a fogalom számára: szivárogjon be a (szak)emberek életébe és kezdjék el magukévá tenni, beszélgetni róla.
A bejegyzés folytatódik ››
Manapság, amikor minden szakmai megnyilatkozásban csak úgy röpködnek az olyan kifejezések, mint a “paradigmaváltás”, a “forradalmian új”, az “új korszak”, könnyen alakul ki az a benyomás, hogy a XX. század nagy reklámosainak gondolatai mára teljesen elavultak. Pedig nem így van. A napokban Ogilvy: Egy reklámszakember vallomásait olvastuk újra.
A bejegyzés folytatódik ››
2011 végén a Katona József Színház felkért minket egy átfogó vizsgálatra arról, miképp is használják a hazai színházak az online kommunikációs eszközöket. A megkeresés apropója egy korábbi kutatásunk volt: 2010-ben mi készítettük el a hazai ügynökségi piac webkettes aktivitásait vizsgáló elemzést, melynek hatására több szereplő felismerte, hogy ideje ezen a téren is lépést tartani a korral. Örömmel vállaltuk el a feladatot, és készítettünk el egy átfogó elemzést, melyben számos jótanáccsal és példával igyekeztük ellátni a színházakat, hogyan legyenek aktívak a közösségi médiában, illetve milyen hibákat kerüljenek el.
A bejegyzés folytatódik ››
Sokat dolgoztunk magunkon, mire megtaláltuk a saját hangunkat, a mindannyiunkat hitelesen képviselő vizuális világot. Játszottunk, vitatkoztunk, dolgoztunk és megismertük magunkat, hogy Ti is megismerhessetek bennünket.
A bejegyzés folytatódik ››
A Béres Gyógyszergyár közösségi kommunikációja is bekerült a legjobbak közé a Kreatív Social Media Best Practice versenyén. Büszkék vagyunk rá, hogy egy ilyen patinás magyar márkának olyan fiatalos arcot tudtunk adni, amely megtartja a vállalat hagyományait, de egyben nyit a következő generáció felé.
A bejegyzés folytatódik ››
Három munkánk is rákerült a shortlistre a Kreatív Social Media Best Practice versenyén, amelyeket egyenként szeretnénk bemutatni nektek. Ma a L’Oréal Budoár a soros, ami a legjobb magyar közösségi alapú integrált kampányok közé került.
A bejegyzés folytatódik ››
Három munkánk is rákerült a shortlistre a Kreatív Social Media Best Practice versenyén! A márkaoldal/kampányoldal működtetése kategóriában a UPC-nek készített “Tévézni rakendroll!” című márkázott tartalomkoncepciónk, illetve a Béres Gyógyszergyár “Béres Egészségklub” Facebook-aktivitása került be a legjobbak közé, míg a “L’Oréal Budoár” a közösségi alapú integrált kampányok menő listáját gazdagítja. A következő napokban bemutatjuk a pályázatainkat, elsőként a UPC-nek készített “Tévézni rakendroll!” koncepciót.
A bejegyzés folytatódik ››
Kedves Barátaink!
Az idei karácsony kicsit más a számunkra. Egy igazán különleges dolog előkészítésébe vetettük bele magunkat, melynek gyümölcsét jövőre Ti is velünk együtt élvezhetitek!
Az idén nem vettünk partnereinknek külön karácsonyi ajándékot, hanem az erre fordítandó összegből egy igazi értéket hozunk létre, mely közösségi, hosszú távra szól és mindannyiunk hasznára lehet.
Egy olyan könyvtár alapjait hozzuk létre, amely a társadalom és márkák, illetve a vizuális kultúra és márkák komplex viszonyrendszerével foglalkozik. Egy hiánypótló gyűjtemény ez, amely a témában fellelhető legfontosabb hazai és nemzetközi szakirodalmat gyűjti és rendszerezi.
A bejegyzés folytatódik ››
Instagram pályázat és fotófal kiállítás a NWE-ben
“A fotóink az életünk lenyomatai, főleg azok számára, akik valóban nyitva tartják a szemüket.”
Paul Strand híres megjegyzése érzékletesen összefoglalja az Instagram lényegét. Izgalmas eszköz az “életlenyomatok” elkészítésére és remek lehetőség másoknak arra, hogy ezeket szemügyre vegyék az Instagram social media platformján.
Az alapítók, Kevin Systrom és Mike Krieger egy hete ünnepelték az Instagram első szülinapját, egyúttal azt is, hogy a Fortune’s 40 under 40 listán szereplő cég 12 milliós közösséget épített.
A bejegyzés folytatódik ››
Tartalomközpontú stratégiával indítottuk a UPC Facebook-oldalát
Amikor a UPC social media stratégiát várva tendert hirdetett, rögtön az elsők között merült fel az a kérdés bennünk, hogy miként lehet a tévét népszerűsíteni az interneten, ahol lassan már mindenki letöltőoldalakról szerzi be a napi sorozat-betevőjét. Többet akartunk, mint egy átlagos Facebook-oldal termékajánlókkal, lájkolós játékokkal és szolgáltatási információkkal. Egy olyan megoldást kerestünk, ami markánsan megkülönbözteti a márkát és arcot ad neki, valódi – “márkázott” – szórakoztató tartalmat kínál, valamint illeszkedik az internetet használó célcsoport tartalom-fogyasztási igényeihez is.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Mindig érdekesek a párhuzamok egyes történelmi események között. Magunkat sokszor azzal áltatjuk, hogy az evolúció spirális görbe mentén halad, és hogy soha nem lépünk ugyanabba a folyóba. Még ha ez sokszor igaz is, a valóság az, hogy ijesztően gyakran követjük el ugyanazokat a hibákat.
(A vitaindító ITT olvasható.)
Kettéválasztanám a cikkben foglaltakat. Az egyik része az említett közösségi média platformok túlárazása, a másik a kommunikációs szakma túlkapása, miszerint a közösségi média lenne a Szent Grál. Én egyik lufi kippukanásában sem hiszek olyan mértékben, ahogy azt a cikk vázolja. Mindenesetre nem árt a figyelmeztetés.
A bejegyzés folytatódik ››
Friss kommentek