A Mohács mellett található, védett Szabadság-sziget mellékága hosszú ideje nem kap megfelelő vízutánpótlást a főágból, mert egy gáttal elzárták a főmedertől. Az ágban így megindult az iszap lerakódása, és vízutánpótlás nélkül lassan teljesen feltöltődik, ami a sziget páratlan ökoszisztémáját fenyegeti. Ráadásul a védett területen nem természetszerű erdőgazdálkodás folyik, és félő hogy a tarvágások megcsonkítják az ártéri erdőt.
A WWF és támogatói szeretnék megakadályozni a mellékág feltöltődését, hogy megóvhassuk ezt a különleges vizesélőhelyet. Fontosnak tartjuk a vízbázis védelmét is, mely Pécs és Mohács ivóvizének jó minőségét garantálja. A szigeten elburjánzott idegenhonos fajok visszaszorításával és természetszerű erdők kialakításával pedig megőrizhetjük a sziget és mellékágának páratlan gazdagságú élővilágát.
Mostantól mindenki hozzájárulhat a sziget rehabilitációjához, mert elindult a Facebookon egy egyedülálló online örökbefogadási játék. Mindenki “földbirtokos” lehet a Szigeten! A Next Wave-el mi a “Fülemülék Földjén” lettünk birtokosok. Szabad utánozni! :)
Az 1980-as évek közepén ez volt a magyar pop csúcsa, Szikoráék dallamai mellett nem lehetett egyszerűen elmenni. Az R-GO jelenséghez kezdetektől fogva hozzátartozott a vizualitás is: a csikidám, a klipek, a gidák. A zene ma is működik (jejejeje), de az ilyen klipre a legjobb indulattal is valami olyasmit tudunk csak mondani, hogy “ez még abban a korban készült, amikor nem volt olyan fejlett a vizuális kultúra.” A bejegyzés folytatódik ››
Ma délután Douglas Rushkoff előadásán voltam, és nem túlzás, ez volt a leginspirálóbb esemény hosszú ideje, amin részt vehettem. Pedig Rushkoff nem új nekem: 2004-ben többek között az ő hatására kezdtem blogot írni, ő volt a legfontosabb minta Dan Mobius Sieradski mellett.
Absztrakt következik. A bejegyzés folytatódik ››
Nemrégiben remek szakmai vita alakult ki itt a blogon a fókuszcsoportos kutatási módszer hasznáról vagy haszontalanságáról. Most egy újabb kutatási módszert szeretnék vitára bocsátani. Sok szó esik mostanában vállalati felelősségvállalásról, a marketing befolyásoló szerepéről, környezetbarát gyártási technológiákról, energiatakarékos üzemeltetésről, természetes alapanyagokról, vagyis egy vállalat minden operatív tevékenységét átfogó társadalmi és környezeti felelősségéről. De mi a helyzet a marketing célú kutatásokkal? Vajon felmerül ezen a területen is a társadalmi felelősség kérdése? Van-e határa a fogyasztói magatartás vizsgálatának? Milyen mélyre nyúlhatnak a kutatók agyunkba összefüggések után kutatva? Nem is gondolnánk, de elérkeztünk a felelős marketingkutatások határára.
Vendégszerzőnk, Orosz Katalin (Maven7, ELTE) írása.
A hivatalos média mellett napjainkban az információ terjesztésében egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi kapcsolatok, így az online közösségi média. A Twitter már több alkalommal bizonyította, hogy fontos szerepet tölt be az információ terjesztésében. Erre jó példa a T-Mobile decemberi leállása kapcsán kialakuló twitteres kommunikáció. A Twitter szervező erejét pedig jól mutatja például az Egyesült Államokban szerveződő hógolyózás. A Twitter ereje abban rejlik, hogy rövid, frappáns, informális üzenetek küldésére alkalmas, így egyfajta alternatív tájékoztató szerepe lehet. Ezt tapasztalhattuk a 2010-es magyarországi választások első fordulójában is, amikor a kampánycsend meghosszabbítása miatt hivatalos információ hiányában sokan a Twitteren értesültek az adott feldolgozottság mellett érvényes választási eredményekről. A bejegyzés folytatódik ››
Ha az alábbi videó megmozgat benned valamit, és érdekelne a bővebb kifejtése is a témának (mi a probléma a fókuszcsoportokkal, és milyen más megközelítések vannak helyette?), akkor ajánljuk a bejegyzés végigolvasását. Ha csak megnéznél még egy darabot a vicces videóból, görgess rögtön az írás végére!
Videó: Draft FCB
“Rettenetes ízű és állagú minden tesztalany szerint.”
“Eddig egyetlen új termék sem bukott ekkorát ezen a teszten.”
“A legtöbben gusztustalannak minősítették.”
“Ne adja fel a főállását. Erre nem érdemes a jövőjét alapozni.”
A fenti értékeléseket és a karriertervezési tanácsot egy piackutató cég jó szándékú munkatársai adták Dietrich Mateschitznek, a Red Bull ötletgazdájának és márkatulajdonosának 1986-ban. A történetet maga Mateschitz írta meg a Red Bullról szóló könyvében, amit idéz Alex Wipperfürth is az “Eltérített márkák” c. kötetben.
Mateschitz intuitív alkat lévén nem hallgatott a fókuszcsoportokra, sem a piackutatói ajánlásokra, elhagyta állását, és változatlan összetétellel piacra dobta a Red Bullt 1987-ben. The rest is history, ahogy az amerikaiak mondják.
Pár évvel korábban a The Coca-Cola Company járt hasonlóan a fókuszcsoportjaival, csak fordított előjellel. A bejegyzés folytatódik ››
Ahogy arról a müüska bazaar is hírt adott, Blik Matttyuk és High Voltage c. alkotásai múlt hét péntek óta a Next Wave irodában inspirál minket és a vendégeinket. Street art & graffiti témában amúgy pont készülődünk egy nagyobb írással, így jól is jön az extra inspiráció. ;]
A Kreatívban közzétett felhívásra, miszerint készül a hazai ügynökségek webkettes jelenlétét bemutató térkép, negyvenegy cég küldte el a jelentkezését. A megvalósításban a Next Wave vállalta a feladatot, hogy az ügynökségi szereplőket elhelyezi a térképen egy saját módszertan alapján. Tesszük ezt azért, mert ilyen jellegű munkát már korábban is készítettünk, a Follow című 2009-es kutatásunkból született tanulmányunkban már szerepel egy a hazai márkákat a webkettes térben elhelyező térkép — így a módszertanunk már megvolt a feladathoz.
Ritkán nézek tv-t, így nem is követem a reklámokat, most viszont belefutottam egy Lidl reklámba, amelyben Gianni magyarázza lelkesen álolasz akcentusával, hogy “… és a lényeg bella donna … ha jó minőséget alacsonyabb áron vásárolunk, az olyan mintha pénzt keresnénk vásárlás közben … minél többet veszünk, annál többet spórolunk.” Na, ennél egetrengetőbb baromságot és felelőtlenséget ritkán hallani országos ker-csatornán futtatott tv-reklámból. Pénzügyi kultúráltságunk amúgy is alacsony, amely szintet ez a reklám egyrészt alulmúl, másrészt tovább ront. Van még pár hasonlóan hülye javaslat, amivel élhetnek a Lidl-hez hasonló reklámozók:
1. Ha kevés a benzin az autónkban, lépjünk a gázra, hogy hamarabb odaérjünk, minthogy elfogy a benzin.
2. Sőt, hajtsunk mindig ezerrel, fogyasszunk sok benzint, hogy hamarabb kimerüljenek az olajlelőhelyek, így hamar át kell állnia a világnak napenergiára és megoldódik a klímaváltozás problémája is.
3. Ha csak egy ezres van nálunk, siettessük a taxist, hogy azelőtt célhoz érjen, mielőtt a taxióra ezret mutat.
4. Ha biciklizünk, akkor a hátsó kerék legyen nagyobb mint az első, akkor a bicaj mindig előrefelé lejt és tekernünk sem kell.
A Lidl egész okfejtése olyan mint, amikor a boltos hétfőn egy százasért adja a sört, majd kedden megemeli az árat kétszázra, de csak azért, hogy szerdán levigye százra és azzal tudja eladni, hogy 50% kedvezmény a tegnapi árhoz képest. Ezt ugye mindenki átvágásnak érzi? A tv-reklám alapján azt gondolom, a Lidl-től ez a trükk is kitelik. Ez aztán a társdalmi felelősségvállalás.
Egy kicsit még hintázzunk a Nestlé ügyön. A közösségi média egy szép új funkciója áll most a színpadon: kiderült, hogy ebben a térben milyen jól lehet globális vagy helyi, de globális fontosságú problémákat okozó mamutokat igen gyorsan és effektíven csuklóztatni, becikizni, majd térdrekényszeríteni. Persze ne legyenek illúzióink, ez nem mindenkinek fog menni, és nem akármilyen ügyeket lehet így elintézni. Ehhez kellenek a lovemarkok, akik sok mindent tehetnek, milliókat mozgatnak meg (emberben és USD-ben is), és akiknek éppen ezért sok a vesztenivalójuk.
Nézzük az ügy lovemark parádéját: A bejegyzés folytatódik ››
Kezd értelmet nyerni, miért hívják angolul az internetes közösségi hálózatokat “social media”-nak. Régi vesszőparipám, hogy a közösségi média nem csak a párbeszédről, egy kommunikációs térről szól, hanem támogat és felerősít olyan közösségi funkciókat is mint például a társadalmi felelősségre vonás. Mérföldkő lehet a közösségi média szerepének és hatékonyságának megítélésében a nemrégiben, pár nap alatt óriás webkettes vihart kavart Greenpeace vs Nestlé párharc.
Hogyan lehet mérni cégek vagy márkák webkettes aktivitását? Milyen módszerek vannak, és mik a jellemzőik?
(Az írás a Kreatív Online-ban is megjelent.)
Tavaly novemberben a print Kreatív mellékleteként megjelent egy érdekes térkép a hazai ügynökségek webkettes aktivitásairól. Már csak a vizualitása miatt is érdekes volt nézelődni a színes buborékok között, de sok tanulsággal is szolgált a térkép. Egyértelműen kiderült például, hogy a közösségi média akkor még eléggé idegen világ volt a legtöbb ügynökség számára; a nagy ügynökségek lemaradása volt talán a legfeltűnőbb eredmény.
Friss kommentek