Az elmúlt hétvégén kezembe került egy könyv a japán gazdasági kultúráról és az egyik érdekes felfedezésem az volt, hogy a japán nyelvben a változásra két eltérő jelentésű szó is használatban van.
Kaizen és kaikaku, mindkettő japán szó, egyben módszert, sőt gondolkodási módot is jelentenek. Mindkét módszer érdekes és releváns számomra, ha például social business építésről beszélünk.
A kaizen jelentése: változtatás (kai) a jó (zen) irányába. A kaizen folyamatos, fokozatos fejlesztésről szól, azért hogy számunkra kedvező változás következzen be. A munkahelyi alkalmazások során a kaizen módszer a javítások mindenki bevonásával történő folytatását jelenti, a menedzsereket és a dolgozókat is beleértve.
A kaizen egyik alapelve, hogy minden probléma egyben lehetőség a fejlődésre is. Nem a hibás, a felelős megállapítása az elsődleges célja, hanem a kialakult helyzet megoldása, tanulás a történtekből. A kaizen másik alapelve a bevonás, a megvalósításához az érintetteket be kell vonni a kialakításba és a rendszer fenntartásába. Ez egy lassú építkezést jelent.
A kaikaku jelentése: radikális változás. Míg a kaizen a folyamatos, fokozatos fejlődés, a kaikaku azonnali, radikális változtatást jelent. A kaikaku akkor releváns (akkor kell), ha olyan kihívásokkal állunk szemben, hogy a teljes rendszerünk változtatásra szorul és ezt gyorsan kell megtennünk. Egyfajta tabula rasa, újrakezdés.
Japánban ezek a koncepciók mélyen, valóban a gondolkodási módban gyökereznek. A nyugati világban viszont épp a “social” jelenség miatt kerülnek mostanában előtérbe ezek a kérdések. A közösségi média nem működik kaizen nélkül, az egész a bevonásról és a folyamatos fejlesztésről szól. Nincsen “adáskész” állapot, ami az ATL világából komfortos (tervezett és ellenőrzött) és ismerős lehet. A gondolkodásmódban – amikor valakinek leesik, hogy ez a médium teljesen más, mint a hagyományos – egy kaikaku változás: gyors és radikális. A közösségi média rendszer fenntartása, működtetése pedig elképzelhetetlen bevonás nélkül, az egész épp attól működik, hogy ez a kontroll- és hatalommegosztás megtörténik márka és fogyasztója között.
A social business lényege arról a felismerésről szól, hogy egy olyan világban, ahol a munkavállalók egyre jelentősebb része digitális bennszülött, ahol a “felhő” mindenhol ott van velünk, ahol minden fogyasztó egyben tartalomelőállító és tartalomgondozó, ahol a közösségek szerepe folyamatosan felértékelődik a probléma- és feladatmegoldásban (crowdsourcing), ahol digitális eszközeinkkel folyamatosan kapcsolatban állunk a világhálóval, minden percben, a munkahelyen is, nos, ebben a világban egy vállalat sem működhet már ugyanúgy, mint korábban. Itt rendszerszintű változásokra van szükség, van olyan terület, ahol lassan kiépítve és van, ahol gyorsan. Ennek a változtatásnak a tudatos megtervezése és kialakítása a social business. Ezért fontos a változás menedzsmentje és az elköteleződés, bevonás (legyen az kaikaku vagy kaizen.)
A social business projektek, amelyek a fenti változásokra próbálnak szervezet- és folyamatszintű megoldásokat adni szükségszerűen a legfelsőbb menedzsment támogatását kell élveznie. Kaikaku soha nem történik magától egy szervezetben, a kaizen pedig vezetés nélkül bizonytalanná válhat.
Érdemes ezeket az elveket végiggondolni, ha valamit social alapra akarunk helyezni: ahhoz, hogy tegyünk egy újabb lépést a social business irányába kaikakura vagy kaizenre van szükségünk?!
–
Friss írásaink social business témakörben:
Témaindító: social business
A social business közösségi gyökerei
Friss kommentek